Érzelem és viselkedés – szedjük szét!
"Ha séta közben jutifalattal vonom el kutyusom figyelmét, hogy izgatott örömében ne akarjon mindig másokhoz odarohanni, akkor a jutalmazással nem éppen az izgatottságát erősítem meg benne?" - kérdezte egy friss gazdi fiatal kutyájával kapcsolatban.
A válaszom röviden, ám annál határozottabban: NEM!
Kicsit hosszabban: VISELKEDÉSRE tudsz ráerősíteni (dicsérettel, jutalomfalattal), érzelemre nem.
Nézzük a
szituációt egyszerű képletben:
A kutya kiinduló cselekvése (sétál a gazdival) + az őt ért környezeti hatások (rengeteg inger, úgy mint szagok, zajok, más emberek és állatok) = érzelmi reakciót vált ki (példánkban örömteli izgatottságot) -> a kiváltott érzelem megnyilvánul egy adott viselkedésben (jelen esetben pórázhúzásban, a másokhoz való odarohanás szándékában).
Kérdés: hol és hogyan tudok belenyúlni a képletbe, ha nem vagyok elégedett a felvázolt folyamattal?
Induljunk el visszafele!
- Az érzelem hatására megnyilvánuló VISELKEDÉST igen hatékonyan lehet módosítani a pozitív megerősítés módszerével. Még mindig a példánál maradva: valaki jön szemből, kutya már épp elkezdene húzni feléje, amikor gazdi már zörgeti is a jutis dobozt. Erre az eb felhagy a húzással, gazdira néz, jutalmul megkapja a falatot, az idegen közben pedig már el is sétált mellettük. Tehát nem az izgatottság lett lejutalmazva, hanem az, hogy a kutya – az izgatottsága ellenére is! – a gazdira figyelt az idegen helyett. Kitartó gyakorlással viszonylag gyors, akár már néhány nap, de néhány hét alatt már biztosan látható eredményt lehet elérni.
- A különböző ingerek, környezeti hatások által kiváltott ÉRZELMEK olyan bonyolult lelki folyamatok eredményei, melyekre hatni nemcsak jóval hosszabb idő kérdése, de többnyire dedikált szakembert is igényel (lásd pedagógus és pszichológus az ember esetében). Mégis van mozgásterünk a képletnek ezen a részén is, és érdemes is élni a módszerrel, amit környezet-menedzsmentnek hívnak. Példánkban ez azt jelenti, hogy a másokra érzékenyen reagáló kutyussal egy ideig célszerű szándékosan kerülni a tömeget. Inkább kevésbé forgalmas helyszíneket és időszakokat keresni a sétákhoz. Türelmesen időt hagyni a fiatal kutyának, hogy hozzászokjon az emberek látványához (illatanyagához, hangjaihoz). Fokozatosan emelni csak az ingerek mennyiségét, azaz az utca forgalmát és az ott töltött idő hosszát – ezáltal szabályozva a kiváltott érzelem hevességét.
Nem is lehet kétséges, hogy a legjobb eredmény fentiek kombinációjával érhető el. Azaz környezet-menedzsmenttel az érzelmi reakció hevességét, pozitív megerősítéssel pedig a megjelenő viselkedést módosítjuk az elvárt irányba.
UI: …és az sem árt, ha "az elvárt irány" passzol a
kutyához. Ez azt jelenti, hogy eleve nem várunk el ebünktől a fajának és fajtájának
ellentmondó dolgokat. Fenti esetnél maradva irreális - és az állatjóléti alapelveknek
ellentmondó - elvárás lenne például, hogy a kutya soha, semmilyen körülmények között
ne ismerkedhessen másokkal.